Tropfenwagen II - Benz Tropfenwagen, és a Type RH Rennwagen, az első középmotoros versenyautó

Noha a Rumpler tervezte Tropfenwagen megbukott, koncepciójának öröksége a mai napig érvényes. Az áramvonalas cseppforma és a középmotoros elrendezés Rumpler-től eredeztethető, ennek alapján születt meg a Benz Type RH Tropfen Rennwagen, ami a modern versenyautó alapja lett. A későbbi Grand Prix autók, majd a Forma 1-es gépek is ezen elv evolúciójaként készültek.

Benz Tropfenwagen

Miután 1921 őszén Edmund Rumpler a Berlini Nemzetközi Autószalonon bemutatta a Rumpler Tropfenwagen-t (cseppautó), a Mannheim-i Benz & Cie. berlini ügynöke Willy Walb arra buzdította főnökeit, hogy a Rumpler ötleteit, mind a Grand Prix versenyautók, mind a sportkocsik terén alkalmazzák. A Benz főmérnöke, Hans Nibel nagy érdeklődést mutatott a forradalmi konstrukció iránt, melyről bővebben alább linkre kattintva olvashatsz: 

Tropfenwagen I - Edmund Rumpler munkássága, és a Metropolis film jövőautója

1922-ben a Benz licenc jogot szerzett Rumpler-től, az együttműködés eredményeképpen még ebben az évben megépítették egy nyitott túraautó prototípusát, Benz erőforrással. A 30 LE-s kocsi tulajdonképpen egy Rumpler Tropfenwagen volt, Benz emblémával ellátva.

1922 Rumpler-Benz 10-30 PS Tropfenwagen

Torpedo forma, repülőgép szárnyhoz hasonló sárhányók, a hátsó kerekek feletti vezette a levegőt a motorhoz

Csónakfarok tetején a szellőzőrostélyok a motor hűtését szolgálták

Benz Tropfen Rennwagen

Nagy figyelem nem kísérte a Benz féle cseppautót, ezért egyetlen kísérleti jármű után ejtették a projektet. Más források is csupán néhány darabot említenek. Helyette a Benz Type RH Tropfen Rennwagen-t fejlesztették. Az RH, a Rennwagen mit Heckmotor (versenyautó farmotorral) német kifejezést jelölte, mely valójában ugyanúgy középmotoros elrendezésű volt, mint az eredeti Rumpler féle jármű.

A Benz, Rumpler licence alapján maga fejlesztette ki a világ első középmotoros versenyautóját, melyet az 1923-as versenyszezonban kívánt pályára küldeni. Erre az évre négy példány készült el. Az első versenygép, egy szerény, 4 hengeres motorral és merev első tengellyel rendelkezett.

A második és harmadik változatba már komolyabb erőforrást tettek a pilóta háta mögé dübörögni. Ezek motorja egy 2 literes (furat x löket: 65 x 100 mm), soros 6 hengeres DOHC volt, hengerenként négy szeleppel ellátva. Az egység maximális teljesítménye 80 és 90 LE között volt, két Zenit karburátorral. A felfüggesztés elől szintén merev tengelyes volt, laprugókkal. Hátsó kerekeknél a Rumpler által 1903-ban szabadalmaztatott lengőtengelyes megoldást alkalmazták. Mind a négy kerékre mechanikus működtetésű dobfék hatott, azonban a hátsó féket eleinte a differenciálműre, később a kerékre tették. A motor erejét négy fokozatú váltó továbbította a hátsó kerekekre. Az alváz 2.780 mm-es tengelytávú volt, melynek lyuggatott acélprofilja a súlycsökkentést szolgálta. Ez később visszaköszönt a Mercedes-Benz SSKL versenyautón is. Az alvázra egy nagyon alacsony (1.130 mm), áramvonalas karosszéria készült, mely leginkább egy négy keréken guruló torpedóra, vagy szivarra hasonlított. Ennek köszönhetően a 750 kg-os autó végsebessége 185 km/h volt. Ez félelmetes tempónak számított a '20-as évek elején!

Lényeges különbség a második és a harmadik versenyautó között a vízhűtő helyzetében volt. A másodikként épített kocsinál a hűtő középen volt, a tank pedig elől, addig a harmadik autónál a hűtőt előre, a benzintartályt hátra helyezték el. A tank különböző pozicionálásával a tömegközéppont idealizálásával kísérleteztek a mérnökök. Ugyanis nem volt mindegy hogy a tele, és a futam közben ürülő 130 literes tartály miként hatott a versenygép kezelhetőségére.

A súlycsökkentés céljából lyugatott acél alváz, melyen jól megfigyelhető a középmotor és az első tengely feletti üzemanyagtartály elhelyezése. Ez a másodikként épült autó specifikációja volt

A Benz Tropfen Rennwagen középmotorja és különleges hűtője

Edmund Rumpler által szabadalmaztatott hátsó felfüggesztést kapott a versenygép, a fékeket a differenciálmű két oldalára helyezték

The Motor magazinban megjelent röntgenrajz

1922 Berlini Nemzetközi Autószalon, a Type RH Tropfen Rennwagen bemutatója

Ezen versenygépen az első tengely felett pótkerék található

Hatalmas Benz babérkoszorús jelvény uralja a torpedó orrát

Akár egy torpedó, vagy szivar, 1923-ben ez volt a lehető legáramvonalasabb forma

A negyedik Benz Tropfen Rennwagen módosított karosszériát kapott, mellyel 1924-ben és 1925-ben hegyi felfutó versenyeken indultak

Versenyeredmények

A Benz versenygépeit az Olasz GP-re Monzában nevezték be, melyet 1923. szeptember 9-én tartottak. A táv 80 kör volt, egy kör 10 km volt, így 800 km-t tett meg az első helyezett pilóta.

A három Benz Type RH autóból csak kettő ért célba. Az 1-es rajtszámú kocsit az olasz Fernando Minoia vezette, 76 kört megtéve a negyedik helyen futott be. A 7-es rajtszámú autóval a német Franz Hörner 71 kört teljesítve az ötödik pozícióban végzett. A harmadik autót 13-as rajtszámmal Willy Walb vezette, de csak 29 kört tudott abszolválni motor hiba miatt. A kocsik kiváló kezelhetőségről tettek tanúbizonyságot, azonban hiányzott belőlük az első és második helyen végzett kompresszoros Fiat-ok ereje.

A Benz Type RH Tropfen Rennwagen német futamokon is indult Willy Walb, Adolf Rosenberger és Franz Hörner pilótákkal. A Solitude hegyiversenyt 1922-1965 között tartották Stuttgart mellett, melyre sport- és versenykocsik is nevezhettek. 1924-ben Hörner az előkelő harmadik helyen ért célba a Benz-zel. A következő évben a Solitude versenyt Stuttgart és Württemberg motorosklubjai rendezték meg közösen a több mint 22 km-es pályán, melyet 15%-os emelkedő és 28 kanyar tarkított. A technikás pálya több külföldi gyártót és pilótát is vonzott, a megmérettetés egyre nagyobb nemzetközi jelentőségűvé vált. Ezen az 1925-ös futamon a Benz kategóriagyőzelmet aratott, a Tropfenwagen-t Adolf Rosenberger vezette. Még ebben az évben az ADAC által szervezett Schauinsland versenyen Willy Wab az 5 liter alatti autók kategóriájában ért el elsőséget. Szintén 1925-ben a Feldberg versenyen Walb a 3 liter alatti autók osztályában első helyen futott be.

Ezen eredményekből kiviláglik a Benz Tropfen Rennwagen erőssége. A jó kezelhetőségű könnyű autó nagy előny volt a kanyargós hegyi utakon, ahol a motorerő kevésbé volt kulcsfontosságú. Sajnos napjainkra egy Benz Type RH sem létezik, azonban az autók szellemisége tovább él.

Az 1923-as versenycsapat: balra Franz Hörner, az autó mögött Fernando Minoia, elől Willy Walb, mögötte pedig két szerelő áll

1923 Monza, Olasz Grand Prix, a Benz csapat: #7 Franz Hörner, #13 Willy Walb, #1 Fernando Minoia autói

1923 Olasz GP, Monza célegyenese, Fernando Minoia a Benz-zel a negyedik helyen, mellette Felice Nazzaro a Fiat 805 versenyautóval a második helyen futott be

Rumpler öröksége

Az Edmund Rumpler által tervezett és gyártott Rumpler Tropfenwagen ugyan megbukott, de a lincence alapján kifejlesztett Benz Tropfenwagen, és a Benz Type RH Tropfen Rennwagen középmotoros versenyautó irányt szolgált a későbbi Grand Prix autóknak.

Ezt az innovatív koncepciót vette át a német Auto Union, melynek versenyautóit Ferdinand Porsche tervezte. Adolf Rosenberger 1932-től a Porsche alapította mérnöki tervezőiroda kereskedelmi igazgatója volt, aki a Benz Type RH-val szerezett tapasztalataival hozzájárult az Auto Union versenyautó létrehozásához. Az 1934-ben bemutatott Auto Union Type A (V6-os motorral) némi hasonlóságot mutatott a Benz Type RH-val. 1934 és 1939 között az Auto Union Type A, B, C és D variánsok uralták a Grand Prix pályákat, de ez már egy másik történet. A Benz és az Auto Union versenysikerei igazolták a középmotoros elrendezés létjogosultságát, melynek alapján a későbbi Forma 1-es autók is épültek.

A Mercedes-Benz 1934-ben bemutatta az ugyancsak Hans Nibel tervezte 1.5 literes, 55 LE-s soros 4 hengeres középmotoros, sorozatban gyártott utcai 150 H sport modellt. Bár túlzott népszerűséget ez az autó sem ért el a vásárlók körében. Valódi sikert a ’60-as évektől könyvelhetett el a középmotor, amikortól is egy egész sor, mára gyűjtők kedvenceivé vált olasz klasszikus sportkocsi született, kiváló kezelhetőségüknek és vezetési élményüknek köszönhetően.

Forrás, képek: Mercedes-Benz A. G. , primotipo.com/tag/benz-tropfenwagen