Francia Mistral - 1933 Chenard & Walcker Aigle 8 Mistral Coupé

Ma a legtöbb embernek a Mistral név hallatán a Maserati sportkocsija jut eszébe. Évtizedekkel korábban egy francia cég Mistral néven mutatott be egy futurisztikus autót.

A Mistral névre hallgató autót az 1933-as Párizsi Nemzetközi Autószalonon mutatták be. Igen áramvonalas karosszériáját Pierre Mauboussin tervezte, aki egy francia pilóta és repülőgép tervező volt. 1932-ben megalapította saját cégét az Avions Mauboussin-t és bevezette a Corsair-t. Ez egy könnyű gyakorló-túra monoplán volt, amelyet egy léghűtéses Salmson (szintén francia autógyár) 9 hengeres csillagmotor hajtott. Mauboussin új repülőgépe felkeltette a figyelmet és a Chenard & Walcker autógyárnál javasolt egy áramvonalas Aigle 8 luxusautó tervezetet. A ’30-as években sok repüléssel foglalkozó szakember fordult az autóipar felé, hogy azokat áramvonalasabbakká tegyék. Az aerodinamika egyre nagyobb teret hódított az autók formatervezésében.

Szuper áramvonalas orr, integrált fényszórók

1933 Chenard & Walcker Aigle 8 Mistral Concept Coupé, Párizsi Autószalon, Grand Palais

Art Déco műszerfal alá Jaeger

Mintha egy repülőgép hátsó vezérsíkja lenne

Az Aigle 8 a 80 lóerős V8-as motorjával és hátsó kerék meghajtásával a kor tipikus felső kategóriás autója volt. A Chenard & Walcker gyárat 1900-ban alapították Asniéres-sur-Seine-ben, mely mellesleg 1923-ban megnyerte az első 24 órás versenyt LeMans-ban. A márkának volt már pár szokatlan formatervük az 1920-as években a „Tank” versenyautók kapcsán. Így nem volt csoda, hogy a cégvezetés egyetértett Mauboussin-nal való együttműködésben. Ennek eredményeképpen született meg a Mistral Coupé, melyet bevettek az 1934-es katalógusukba 75.000 Frankos áron. Az autó alapja a már említett Aigle 8 volt (Type U12 20 CV), ami meglehetősen nehéz volt, 1800 kg-ot nyomott és sokat is fogyasztott: 14-16 liter/100 km. Legnagyobb sebessége 160 Km/h volt.

Az 1934-es katalógusba is bekerült, de feltételezhető, hogy csak egyetlen példány épült

A Mistral szenzációsan nézett ki, bár a kor ízlésének meglehetősen futurisztikus alkotás volt, mely érezhetően magán viselte a repülőgépek hangulatát. Azonban a sorozatgyártás soha nem kezdődött el, így az 1934-es katalógus csupán egy ügyes PR fogássá lett. A prototípus további sorsa ismeretlen, valószínűleg megsemmisült.

Forrás, képek: dieselpunks.org, chenard-et-walcker.blogspot.com